„Régen minden jobb volt” – talán ezt a címet is adhatnánk a mai adásnak, de nem nosztalgiázni akarunk. Az viszont tény, hogy a „régi corporate” világ egyik (egyre inkább eltűnő) tulajdonsága az életre (vagy évtizedekre) szóló karrierlépcső volt. Ha beléptél a Procter & Gamble-be, ha beléptél a Toyotába, sejthetted, hogy mi vár rád a következő évtizedekben. (Néhány helyen a mai napig fontosnak tartják ezt.) Ma ez lényegében megszűnt. Ennek egyik következménye, hogy a karrieredért nem felel senki más, csak Te. Most azonban ennek a folyamatnak a szervezeti oldaláról szeretnénk beszélni: milyen káros következményekkel jár, ha az előléptetés, a belső karrierút szerepét teljesen átveszi az új munkatársfelvétel?
Ez a téma már a szervezetfejlesztés határát súrolja. Mégis menedzsmentről van szó, hiszen egyéni menedzserként (a legalacsonyabb szinten is!) fontos, hogy megértsük ezeket a folyamatokat. Felső vezetőként pedig alapvetően alakíthatja át a gondolkodásunkat az, amit a mai adásban megosztunk.
