Hogyan használd a hibákat a marketingben? (3 módszer)

Made in Marketing érdeklődői

Iratkozz fel a Made in Marketing Podcast új részeire

A podcast epizód összefoglalója

Ebben az adásban a hibák marketingcélú alkalmazásáról lesz szó, 3 gyakori módszert mutatunk be a lehetséges többféle megközelítés közül.

Ahhoz, hogy jobban megértsd, mit értünk hibák alatt, el kell mondanunk, mi volt az adás közvetlen előzménye: Marie Forleo amerikai médiaszemélyiség webinárja, mely az “5 hiba, amit még az okos vállalkozók is elkövetnek” címet viselte. 

Az előadás a B-School nevű üzleti program kampányának része volt – de amiért igazán érdekes, az nem a sales, hanem maga a megközelítés. A hiba természetesen csupa olyasmi volt, amelyet az illető maga is elkövetett, míg felépítette online üzletét. És a hibák említése is csak apropó volt arra, hogy a megoldásként szolgáló programot bemutassák. A lezárás elegáns volt: nem állították, hogy csak a programmal lehet a hibákat leküzdeni, legfeljebb több nehézséggel jár, ha egyedül, támogatás nélkül próbálkozunk.

De vajon miért húz be a webinár címe? 

Miért figyelünk a fel a hibákra, a hibázásra?

Hogyan lehet rá építeni a marketingben? 

Aki a 3 módszert felvillantja: Hargittai Nóra, az Onlife szövegírója.

  1. módszer: a hiba, mint feltűnő eltérés

Ha valami eltér a megszokottól, arra felfigyelünk, jobban emlékezünk. Klasszikus példái ennek azok a márkanevek, melyeknél elírt szavakat vettek alapul.

  • reddit – readit
  • tumblr – tumbler
  • flickr – flicker
  • Google – googol

És az Onlife is ide tartozik – hiszen elgondolkozol rajta, hogy az online és life szavak hogyan és miért fonódtak össze benne.

Hol használhatod? A helyesírási hibákhoz nem érdemes ragaszkodni, kitűnni velük aligha lehet, végül a reputációt rombolhatják. Ha egy kifejezésnek létezik ‘nem hivatalos’, pl. fonetikus írásmódja is, akkor azt idézőjelesen használhatod, hogy segítsd a könnyebb felismerést. A Google sem díjazza, ha elírásokkal, helyesírási hibákkal tele az oldalad: a rosszul teljesítő oldalakat a felhasználók elhagyják, ez pedig a helyezésüknek sem tesz jót. 

  1. módszer: a hiba, mint őszinte marketing

Az Avis autókölcsönző legendás, 1960-as évekbeli kampányában azzal hirdette magát, hogy “ő a második”. A fősor az volt, az Avis csak a második a piacon, a tagline pedig az, hogy we try harder, vagyis keményebben küzdünk, ezt variálták a különféle reklámeszközökben. 

“Amikor nem te vagy a legnagyobb, akkor küzdened kell.” – hangzott az indoklás.

A módszer látszólag ellentmond annak a szövegírói alapelvnek, hogy a vevő legyen a középpontban, ne magadról beszélj, hanem róla. 

Csak látszólag, mert a felütés után azonnal elmondták, mi ebben az előny: nem engedhetjük meg magunknak a koszos hamutartót (1963-ról beszélünk, ma már hamutartóról írni nem lenne sok értelme), a félig üres tankot (autókölcsönző révén ez is fontos), a kopott ablaktörlőt, a le nem mosott autót, a lapos gumikat.

Még az is elfért a hirdetésekben, hogy a mi pultunk előtt kisebb a sor – ez mai szemmel már-már abszurd humor kategóriáját súrolja.

Hiba lenne másodiknak lenni a piacon?  

A szó szoros értelmében nem, ez egy állapot. Nem biztos, hogy hibák vezettek oda, hogy második helyen legyünk, egyszerűen más feltételekkel, adottságokkal indultunk. Önmagában tehát a beismerés nem kell, hogy szimpátiát kiváltson, ezt le is írták: “másodikok vagyunk, de nem az Ön szimpátiáját akarjuk.” 

Amivel azonosulni lehet, az tehát nem a második hely, hanem maga az igyekezet. 

Hogyan használhatod? Egy példával illusztráljuk. Berze Márton, az Onlife társalapítója írt nemrég egy posztot az Onlife Facebook-csoportjában, ahol őszintén vallott arról, hogy nincs hét, hogy ne érezné magán az imposztor szindróma tüneteit, és mégis, ez nem ok arra, hogy ne haladjunk tovább, hiszen “minden jó és rossz döntésünkből, kudarcunkból és sikerünkből csak az derült ki: azok vagyunk, amik vagyunk. És emiatt már se lélekben, se testben nem tudom szégyellni magam.”

A titok hasonló: nemcsak magáról beszél, hanem szinte azonnal átteszi a fókuszt az olvasóra, amikor arról beszél, hogy az adásokat (testvér-podcastunkra gondol, az Onlife Menedzsment Podcastra) magunknak is készítjük. 

Ez ugyanaz a try harder szemlélet, amivel 1963-ban az Avis is operált. 

“Írtuk és elmondtuk azt is, hogy az Onlife podcast adásait sokszor magunknak is készítjük: mi is küzdünk a meetingekkel, az e-mailezési szokásaink is hagynak kívánnivalót maguk után, biztosan adhatnánk több visszajelzést a kollégáknak, delegálhatnánk és fejleszthetnénk többet, jobban, eredményesebben.”

A poszt teljes szövegét itt olvashatod.

Az Avis eredményei egyébként igazolták a taktika sikerességét: 3,2 millió dolláros veszteségről küzdötték magukat fel 1,2 millió dollárra, először voltak nyereségesek. A díjnyertes tagline-t a mai napig használják.

Érdekesség, hogy egy női szövegíró, Paula Green nevéhez fűződik a koncepció, de nem ezért volt forradalmi, hanem mert akkoriban elképzelhetetlennek tűnt, hogy “gyengeség” kerüljön a címlapokra.

  1. módszer: a hiba, mint önreflexió

A márciusban induló Onlife Referral Marketing Program előszűrő beszélgetésein el szoktuk mesélni azt is, hogy a program megalkotásához részben az a tapasztalat vezetett, hogy rájöttünk: akkor tudunk a leghatékonyabban együttműködni ügyfeleinkkel, ha nem “helyettük” dolgozunk, hanem “velük”.

Azt is elmondjuk, hogy a tavaly februári ajánlói marketinges konferenciánk utóélete egybevág ezzel: bár kimagasló volt a résztvevők elégedettsége, azok valósították meg ajánlói rendszerüket, vagy vágtak bele a folyamatba, akik az általános iránymutatást cégükre szabott gyakorlati teendőkre tudták váltani.

Ez a “háttértörténet” bizonyos szempontból hibáink beismerésén alapul. De csak bizonyos szempontból, hiszen épp az a lényeg, hogy végül még több érték fakadt a közös munkából.

A hiba használatának itt azért van helye, mert nem volt súlyos, végzetes hiba (sokkal inkább egy őszinte felismerés), és azért is, mert építkezni tudtunk belőle.

Beszélgetős esettanulmányainkban nem egyszer fordult elő, hogy interjúalanyunk olyan helyzeteket mutatott be, ahol egy ajtó bezárult, de másikat ki tudtak nyitni. Legutóbbi adásunkban Varga Zsófia, a Thinwood sales managere arról beszélt, hogy mi történt, amikor elmaradt egy nemzetközi kiállítás. Ez egy rendszerszintű, kivédhetetlen hiba volt a járvány hatására, melyhez alkalmazkodniuk kellett – és sikeresen meg is tették.

Egy másik kiváló példa szintén egyik interjúalanyunkhoz fűződik. Kádár Tímea, a londoni Francis Cooper marketingtanácsadó-ügynökség alapítója 5 éve minden januárban közzéteszi marketingtrend-jelentését. Idén sincs volt másként. A Marketing Trends for 2022 című anyagot az teszi igazán különlegessé (ha önmagában nem lenne elég izgalmas), hogy Timi az elmúlt év jóslataira is őszintén, elgondolkodtatóan reflektál benne. Vagyis visszatekint arra, hogyan váltak be a predikciók. Ezzel felvállalja annak a lehetőségét is, hogy be kell ismernie: valamiben tévedett. Jól sejted: ez a tévedés nem olyasmi, amit ne lehetne beismerni, hisz nem hiba. Egy marketingszakember önreflexiója, amivel épp, hogy hozzáértését bizonyítja.

Hallgass minket Apple Podcastson, Google Podcastson, Spotify-on vagy YouTube-on, és csatlakozz Facebook-csoportunkhoz.

Iratkozz fel a legfrissebb részekért itt az oldalon és megkapod az Onlife marketinges hírlevelét, a Marketingszerdát is.

Tarts velünk legközelebb is, premier minden szerdán!

Oszd meg másokkal is

Megosztom
LinkedIn
Elküldöm e-mailben

Ezeket hallgattad már?