Attitűd vagy viselkedés?
Az attitűd, szándék, hozzáállás legnagyobb problémája: ez egy tudatállapot, amit a beosztott vitathat
Nagyon sokszor halljuk:
az attitűdre figyelj, az számít igazán; vagy
a hozzáállás a fontos, ez alapján vegyél fel embereket
a hozzáállást keresd, a képességeket / szaktudást majd fejleszted
Ezzel szemben mindannyian estünk már abba a helyzetbe, hogy valakinek a hozzáállását, szándékait, karakterét, jellemét kritizáltuk. Mi volt erre a reakció? „De nem is...”
Miért vagy ennyire pontatlan?
Miért vagy ennyire késős?
Tudnál javítani a hozzáállásodon?
Miért voltál ennyire dühös?
Miért voltál ennyire érzéketlen?
Miért nem voltál empatikus?
Miért nem álltál támogatóan ehhez az emberhez?
A hozzáállás legnagyobb problémája, hogy ez egy tudatállapot. A beosztottad fejében létezik és csak ő fér hozzá.
Szomorúság, düh, harag. Ezekről is feltételezéseink vannak. Sejtjük, hogy amikor látunk egy bizonyos dolgot valakin, akkor ő dühös vagy szomorú.
De bármikor vitathatja. És lehet, hogy igaza is van! Mi van akkor, ha ő nem késős? Ha a hozzáállása az, hogy pontosan kell odaérni mindenhova? Csak persze rendszeresen közbejön valami.
És amikor olyan visszajelzést adunk, amit vitathat, akkor átmegy defenzív üzemmódba, és amikor átmegy ebbe az üzemmódba, nem tanul semmit. És te sem tudsz meg semmit.
Listen to this episode with a 7-day free trial
Subscribe to Onlife to listen to this post and get 7 days of free access to the full post archives.
